Filmajánlók 50.

A következő gól nyer

dráma vígjáték

Raf ajánlója
Taika Waititi visszatért egy nagyobb marveles kitérő után oda, ahonnan indult: kisebb költségvetésű filmek, amik sokszor szívvel-lélekkel készülnek. Általában. Néha. De szoktak.
Jelen esetben annyira nem kellett a saját szürkeállományát tornáztatni, hiszen megtörtént eseményt vett alapul: az Amerikai Szamoa fociválogatottjának (lásd még: minden idők legrosszabbja) felemelkedését filmesítette meg - persze nem teljesen úgy és akkor, amikor, de azért igyekezett. A végeredmény pedig egy feelgood mozi, ahol a stáb tutira élvezte a forgatást - és a végén még "archív" felvételeket is mutatnak, bizonyítékként, hogy tényleg úgy volt sok dolog, ahogy.
Ha szeretted a Hunt for the Wilderpeople-t, akkor ez is tetszeni fog - igaz, nem annyira emlékezetes, de 104 perc felhőtlen szórakozást kapsz.
Amit nem tudtál: Will Arnett ugrott be Armie Hammer helyére, és ezért voltak utóforgatások.

Utánunk a tűzözön

akció

Wolkens ajánlója
A minap láttam egy vicces számítást, hogy Samuel L. Jackson (1972-ben indult!!!) karrierje során több, mint egymillió dollárt keresett azzal, hogy azt mondta, "motherfucker". Nem véletlenül mémesedett a dolog, és mostanra a pasi neve összeforrt ezzel a szóval.
És ez a kifejezés elhangzik ebben a közel 30 éves darabban is, amiben Jackson csak mellékszereplő: a történet középpontjában az amnéziás tanárnő, Samantha (Geena Davis) áll, akinek egy baleset következtében elkezdenek visszatérni az emlékei. Kiderül, hogy ő volt Charly, a kormány titkos profi gyilkológépeinek egyike... és ahogy az emlékek a felszínre törnek, úgy törnek a régi kollégák is a nő életére, de hát ilyen ez a popszakma. Ő meg harcol a túlélésért, és persze, hogy megtudja, ki is ő és mi is történt a múltban.
Mai szemmel nézve kissé régimódi akciófilm, cserébe mentes minden, a mai amerikai filmeket sújtó túltolt polkorrektségtől meg jajsenkitnesértsünkmegtől, és annak idején azért rendesen megcsinálták. Itt nem szükséges az alkotók részéről a szokásos, pocsék filmeket mentegető kimagyarázás, hogy a férfiak nem szeretik az erős női karaktereket: az izmos, vékony Davisnek teljesen jól áll a folyamatosan cigiző, piáló meg káromkodó akcióhősnő szerepe. Szóval még ha az idő meg is szépítette az emlékeket a filmet illetően, egy újranézést simán megér, ahogy hőseink a puszta kéztől a késen keresztül távcsöves puskáig a teljes arzenállal ritkítják a rosszfiúkat.

A hercegnő és a sárkány

fantasy

Wolkens ajánlója
Vigyázat, az ajánló ezúttal (szokásomtól eltérően) lényeges fordulatokat árul el a cselekményből. De ennek igazából nincs jelentősége, hiszen ezt a filmet úgyis láttuk már. Hol itt, hol ott.

Ötlet	Itt láttuk
Az összes férfi karakter béna vagy gonosz	Lőpor turmix
A hősnőt a pasija ledobja egy szikláról, a csaj csúnyán megsérül, de meggyógyítja magát, hogy elégtételt vegyen úgy, hogy kő kövön nem marad	A bosszú
A hősnő kimászik egy függőleges kürtőből, vízbe esik lassítva, kötélen mászik stb.	Tomb Raider (A videójáték, annak is a 2013-mas Survivor része)
"Sárkány van nálam és nem félek használni!"	Shrek
Fájdalmas arccal és sérült lábbal kúszás sziklahasadékokban	A barlang
Már csak egy sárkány él a világon, de legalább egyfolytában jár a szája	Sárkányszív
A menyasszonyt, egy ördögi megállapodás részeként, fel kell áldozni a család gazdagságáért cserébe, de a család pechjére a menyasszony nem hajlandó ezt elfogadni	Aki bújt
Ha esélyed sincs a harcban, fordítsd az ellenséged erejét saját maga ellen	Videojátékok végtelen sora
Ha a tisztítótűzben elpusztult az előző uralkodó osztály, itt az idő átvenni a helyét	A kék szemű szamuráj

Egyvalamit azért el kell ismerni: a látvány nem rossz.

Kapcsolódó ajánlók

Aki bújt	A barlang (másodszor)	A barlang (The Descent)
A bosszú	A kék szemű szamuráj első évad	Lőpor turmix

A mackó első évad vs. második évad

dráma

Wolkens ajánlója
Szóval ahhoz képest, hogy simán megnézek zúzós akciófilmeket, vérfagyasztó horrorokat, rémisztő thrillereket, itt van ez a sorozat, ami egy étterem színfalak mögötti életét mutatja be, és nekem majdnem túl sok volt. Túl intenzív.
Röhejes, nem?
Nem, ha belegondolunk, hogy ezt mivel éri el. Fantasztikus színészi játék, lelkileg sérült (ki nem az?) és abszolút emberi, mélységgel rendelkező, rendesen kidolgozott karakterek, szinte szünet nélkül túlpörgő forgatókönyv - A mackó attól nehéz, hogy fájdalmasan életszagú és hiteles. Azért nézhető, sőt abbahagyhatatlan mégis, mert (1) a szereplőket nem lehet nem szeretni, a problémáik ellenére sem, sőt, azokkal együtt, (2) nagyon izgalmas bepillantást ad abba a kreatív káoszba, ami az éttermek "konyha" feliratú ajtaja mögött zajlik, (3) tökéletes kajapornó. :-)
De ha már az ajánló címe "első vs. második évad", akkor nézzük, mi is a különbség. Az első évad tényleg majdnem túl sok, a tempó rettenetesen gyors, iszonyatos a feszültség - miközben olyan kaliberű témákon ugranak egymás torkának, hogy sertés kerüljön a szendvicsbe vagy marha. A kamera is legalább olyan ideges, mint a szereplők: brutál rövid snittek, főleg, amikor ketten egymás próbálják túlkiabálni. A második évad aztán helyenként kicsit lassít, kiemel egyes karaktereket, a személyiségfejlődésükre fókuszálva. És míg a csapat az első évadban az étterem puszta fennmaradásáért küzd, a másodikban egy szebb-jobb vendéglátóhely létrehozása a cél, versenyt futva az idővel meg a pénzzel.
És a végén úgy zárja le a történetet, hogy azonnal könyörögsz, hogy mielőbb legyen folytatás.

Beef első évad

dráma

Raf ajánlója
Azt mondják, mindenki a saját szintjén nyomorog. Erre a limitált(?) minisorozatra (is?) teljesen igaz: a munkásember és a gazdag vállalkozó spiné konfliktusa egy hosszú dudálás által kialakult országúti dühöngés folyományaként eszkalálódik egyre jobban, míg... Hát míg le nem zárul az egész.
Na de az odáig vezető út, hát, az sok mindennel van kikövezve, de legfőképpen eszkalálódással és meglepő, nem várt történésekkel, csavarokkal.
Nagyon ajánlom, 10 rész, 30+ percesek (= 5+ órás film, csak így könnyebben fogyasztható), a rutinos rókákat is simán meglepik egyes történések. Is.
Steven Yeun (TWD, Invincible) a küszködő munkás szerepében éppen olyan jó, mint Ali Wong a nagyon hibás újgazdag anyukaként, olyan jól hozza az "amikor pofákat vágsz, én a pofádba vágnám a széket"-karaktert, de a többiek is jók, bár rajtuk kívül a legtöbben max epizódszerepekből lehetnek ismerősök.

Dűne, második rész

sci-fi fantasy

Wolkens ajánlója
Epikus.
" Az epikus jelzőt olyan műre használják, amely nagyobb terjedelmű, komoly és emelkedett hangvételű, illetve valamilyen hősies történeteket mesél el. A műfaj szereplői gyakran hősök, istenek vagy más mitikus lények. " (Idegen szavak szótára)
Nagyon sok rendező szeretne epikus filmet csinálni. A szuperhősfilmek és a mindent leuraló számítógépes effektek korában viszont keveseknek sikerül. A Marvel mozik döntő többsége jó példa arra, hogy valami lehet látványos meg monumentális, de attól még nem lesz epikus.
Villeneue megcsinálta. Másodszor is.
Az ajánlót itt akár be is fejezhetném, de szeretnék még ömlengeni egy kicsit :-), részben kiragadott részletekkel illusztrálva, miért remekmű a Dűne második része (is).
Szóval van az a jelenet, amikor Paul először lovagol meg egy óriás homokférget. Azt hinnéd, ahhoz, hogy kellően hatásos legyen a jelenet, kell látnod a férget teljes valójában, gigapixel felbontásban (helló, Marvel!). Pedig nem.
Úgy, hogy a kavargó homokon, a beöltözött színészen, meg a féreg egy nagyjából tíz méteres bőrfelületén kívül semmit nem látni, képes a rendező elérni, hogy minden izmomat pattanásig megfeszítve, libabőrösen meredjek a vászonra.
Epikus.
De nem csak a látvány hibátlan. A színészek (leszámítva Zendayát, aki a jelenetei háromnegyedében nem csinál mást, mint morcosan néz) egytől egyik remekelnek. Timothée Chalamet másodszor is bebizonyítja, hogy tökéletes választás volt Paul szerepére. Ahogy Rebecca Ferguson, Javier Bardem, Stellan Skarsgard és Charlotte Rampling is, hogy csak a legnagyobbakat említsem. És ne feledkezzünk el Austin Butlerről sem, aki olyan szinten nagybetűs Gonosz, hogy az már-már Heath Ledger játékát idézi Joker karakterében.
A forgatókönyv lényegesen lazábban kezeli az eredeti könyvet, mint az első részben, de ez nem válik a kárára. Érezhetően nagyobb volt a szabadságfok, így a történet fókuszpontjai kissé máshova kerültek, részek kimaradtak vagy éppen hangsúlyosabbak lettek, vagy meg lettek változtatva. Annak ellenére nem fájt, hogy vagy ötször olvastam a könyvet, és a mai napig az egyik kedvencem.
Ja, és mindez Hans Zimmer (nyilván epikus :-)) zenéjével aláfestve.
2 óra 46 perc. És még néznéd tovább.

Raf ajánlója
Csak magamat tudom idézni 2021 október 27-éről: "Nem könnyű úgy egy filmről írni, hogy nem csak ismered az alapanyagot, de nagyon szereted is (sőt)."
Elfogult vagyok most (IS), nagyon. Ennek ellenére próbálok objektív maradni (spoiler alert: nem fog menni).
Szinte ugyanott vesszük fel a fonalat, ahol az első rész végén abbahagytuk (na jó, nem teljesen, ugyanis haladtak pár km-t, a nyílt sivatag után egy sziklás résznél látjuk újra Paul&Co-t). Paul próbál túlélni, beilleszkedni, miközben Jessica a háttérben kavarja a szar, izé, szálakat. Palink sikeresen beilleszkedik a fremenek közé, harcol a Harkonnenekkel, de a sorsát (lásd még: "nincs végzet, csak ha bevégzed") nem kerülheti el, hiszen ő a Kwisatz Haderach a Bene Geseritnek, s a Lisan al-Gaib a fremeneknek.
A kanadai F1-es pilótarokon már szabadabban bánt az alapanyaggal, mint az első fejezetben (részben?), de ez csak azoknak lehet szembetűnő, akik nagyon ismerik a regényt. És amit az előző részről írtam, az is megállja a helyét: ugyanúgy valósnak hat, gyönyörű, mesteri, lényegében tökéletes. Jó, oké, van olyan barátom, aki szerint Zendaya mást nem csinál a film alatt, mint összehúzott szemöldökkel néz, de ez nem igaz (nem teljesen igaz) - igen, ő "A" kétkedő (sound of reason), ugyanis azok a szerelmes pillantások, amiket vált Csalamádéval (mindkettejük részéről), hát, nem lennék Tom Holland helyében, amikor megnézi (megnézte?) a filmet.
Én csak áradozni tudok a filmről - most már nem is gond, hogy a Jodorowsky-féle adaptáció meghiUSULt, nem hiszem (REMÉLEM), hogy ilyen jó lett volna. És ami a legjobb, DV nyilatkozta, hogy szeretné lezárni Paul történetét, s ennek megágyazott a záró képsor is. Remélem nem kell (DE) újabb 2,5 évet várni. KÖTELEZŐ. Moziban. IMAX-ben, ha lehet.
Ja, és ha nem szórják tele oszkárbácsikkal a filmet, akkor az ítészek gebedjenek megfelé, de nagyon-nagyon.

Kapcsolódó ajánlók

Dűne, első rész

A sötét lovag

Imádlak utálni

romantikus vígjáték

Wolkens ajánlója
Bea (Sydney Sweeney) és Ben (Glen Powell) egy kávézóban ismerkednek meg, egy nem szokványos szituációban, hogy aztán egy csodálatos éjszaka után, néhány félreértést követően, hosszan és látványosan utálják egymást. Így kerülnek abba a kínos helyzetbe, hogy ugyanazon az esküvőn kell részt venniük, nyomuló exekkel, kontrollmániás szülőkkel és szünet nélkül kerítőt játszó barátokkal meg rokonokkal körülvéve.
Aki látott már romantikus filmet, az házifeladatként megírhatja a forgatókönyv további részét, aztán a filmet megnézve megveregetheti a saját vállát, hogy milyen jól kitalálta. Az Imádlak utálni egy teljesen kiszámítható romkom, amit mégis imádunk nézni. Sweeney és Powell tökéletes páros, szikrázóan működik közöttük a kémia, a közös jeleneteik igazán aranyosak és romantikusak. Ha még nem láttad a filmet, pót-Valentin-napi programnak hibátlan választás.

Argylle, a szuperkém

akció vígjáték

Wolkens ajánlója
A kissé önbizalomhiányos Elly (Bryce Dallas Howard) egy írónő, aki egy súlyos baleset után kezdett el írni, és néha maga sem érti, miért ilyen sikeresek a kémkönyvei, amiknek a középpontjában a mindig elegáns Argylle ügynök (Henry Cavill) áll. Azt meg még kevésbé érti, hogyan keveredik ő maga egyszer csak egy élőszereplős kémtörténetbe, amikor feltűnik a színen a kissé túlpörgött, viszont túlélésből tagadhatatlanul jeles ügynök, Aidan (Sam Rockwell), akinek a nyomában kő kövön nem marad. De szerencsére szál nem marad elvarratlanul: a film bő két órája mindent megmagyaráz, és noha igazából nincsen benne olyan elem, amit ne láttunk volna már, olyan ügyesen adagolja a fordulatokat a történetben, és olyan szellemesen szövi össze őket, hogy olyat ritkán látni. Mindehhez akkora sztárokat villant meg még a mellékszerepekben is, mint Samuel L. Jackson, John Cena meg Bryan Cranston. Kapunk látványos, helyenként balettba hajló bunyókat remek zenei aláfestéssel, a stílus folyamatosan váltogat a paródia, az akcióvígjáték és a kemény akciófilm között, szerencsére sosem veszi magát véresen komolyan. Rockwell felszabadultan idétlenkedik, lubickol a szerepben, Howard okés, Cavill ezúttal finoman visszafogott, ahogy a szerepe megkívánja. És most a szinkron sem fájdalmas, néhány szóviccnél tényleg érdekes lenne tudni, hogyan is hangzott eredetiben. Az egyetlen zavaró elem a főhősnő dekoltázsa, azt vagy számítógéppel rajzolták, vagy 100% műanyag, de hogy nem természetes, az biztos, és ehhez képest elég sokat látjuk. Mondjuk ennél nagyobb bajunk egy mozival ne legyen. :-)

Wifelike

sci-fi

Wolkens ajánlója
William (Jonathan Rhys Meyers) egy olyan cégnél dolgozik, amelyik tökéletesen emberi külsővel megáldott, mesterséges intelligenciával irányított robotokat gyárt - feleségnek. Így aztán neje halálát követően aránylag könnyen vehet magának egy modellt (Elena Kampouris), amely külsejében maximálisan követi az elhunyt nőt. William igyekszik megismertetni az androiddal a múlt emlékeit, hogy egy idealizált lenyomatot hozzon létre egykori szerelméről... de valamilyen anomália folytán oda nem illő részletek jelennek meg a robot álmaiban, amik mintha egy előző életre utalnának. Aki most Westworld szagot érez, annak jó a szimata :-), a film kétségtelenül elég sok elemet emel át a remek sorozatból. Mivel ez még kevés lenne a játékidő kitöltéséhez, meg a forgatókönyv is, ezért aztán kapunk - egyébként egész rendesen megcsinált - szexjeleneteket ráadásnak. Meg persze a végén mindenre fény derül, és nyilván senki nem az, akinek eredetileg gondoltuk. Egynek jó, de két hét elteltével valószínűleg már csak arra fogunk emlékezni, hogy a főszereplő milyen jó csaj.

Seveled

romantikus vígjáték

Raf ajánlója
Gergő a számára(?) tökéletes(?) nőt keresi több-kevesebb sikerrel. Sajnos az egyik kézzel eszi a palacsintát, a másik Klotild, a harmadik meg csak simán idegesítő - és így tovább. Az sem segíti Gergő helyzetét, hogy anyukája szívátültetésre vár, s egy roham után az orvos csak napokat ad a mamának. Így hősünk hóna alá csapja Sacit, a félidős terhes kismamát a szomszédból, s menyasszonyaként mutatja be a haldokló anyukának a leányzót.
A gond az, hogy egy izlandi motoros jobb létre szenderülése okán bizony Emma kap új szívet, s ezzel alaposan belefingik a nulláslisztbe. Hazugság hazugság hátán, katyvasz, s minden ami kell.
Nem fogok hazudni, semmi eredeti nincsen a filmben igazából, klasszikus romkom, A-ból B-be tartva, de azért van(!) jellemfejlődés(!) Gergőnél. Is. Nincsen új a nap alatt, de mégis nagyon jól működik az egész (még Adonisz és Hedvig karikatúraszerű karakterei is - annak ellenére (vagy éppen azért?), hogy ők voltak a film C3PO-ja és R2-D2-je), Mészáros Béla és Tenki Réka is jók együtt (és azt amúgy tudod gúgelezés nélkül, hol van Tenk? És azt tudtad, hogy Tenk közelében van egy tengerészeti múzeum?!), főleg, amikor a rendezés "tükrözi" a két karakter reakcióit.
Egy aranyos magyar romkom nagyon jó színészekkel, klisés, mégis nagyon szórakoztató történettel. Igen, semmi újat nem ad - de azt nagyon jól!
Nem egy "Így vagy tökéletes", de nem olyan sokkal van lemaradva.

Kapcsolódó ajánlók

Így vagy tökéletes

The Morning Show harmadik évad

dráma

Raf ajánlója
Eltelt 2 év az előző évad vége (és a COVID kezdete) óta, a UBN prosperál - de nem eléggé, ugyanis kéne a zsé, de nagyon. A gond az, hogy Corynak két lehetősége van: valahogyan nagy nehezen kölcsönt szerez (és ezáltal simán lehet, hogy az egyik ősellensége fog a nyakába lihegni miközben megpróbálja kikészíteni) vagy eladatja a céget a new-age-űrhajózós fickónak. De vajon az ő szándékai tiszták, tényleg csak portfóliót bővítene? És ha ez nem lenne elég, még Alex is belezúg Paul-ba, a Hyperion tulajába, a felvásárlóba. De Bradley-t se kell félteni, ő is belefingott a nulláslisztbe, de igazán.
A The Morning Show harmadik évada sem adja lejjebb, továbbra is veszett jó, s még mindig viszi Billy Crudup a hátán a sorozatot, ilyen karaktert, akit a káosz éltet, ritkán látni, főleg ilyen jó alakítással. Persze a többieket sem kell félteni, igazából mindenki nagyon jól alakít, s a történet is pont annyira csavaros, hogy el ne veszítse az ember a fonalat ÉS ne is feltétlenül jöjjön rá, mi fog történni.
Ha láttad az első két évadot, akkor hajrá, lehet darálni. Ha nem láttál még egy részt sem - MIÉRT NEM?!

Előző életek

romantikus dráma

Wolkens ajánlója
A filmről csak jót hallottam, így muszáj is volt megnézni. Az első 10-15 perc után nem értettem a nagy lelkendezést: a film már-már vontatott, nem igazán tűnik érdekfeszítőnek... nem értettem, mi lesz ebből.
És még most, egy nappal a mozizás után sem tudom megmondani, mikor volt az a pont, amikor beszippantott. Vagy hogy volt-e egyáltalán egy ilyen pont, vagy egy nagyon lassú folyamat vége és eredménye lett az, hogy magával ragadott.
A történetről nem ejtenék szót, mert nem azon van a hangsúly. Néhány dologról viszont érdemes szólni: az Előző életek egy romantikus film, és ha azt gondolod, láttál már minden romantikus filmet, nos, én is azt hittem, de ez tudott újat mondani. Vagy talán nem is újat mondani, csak nagyon máshogy elmesélni. Évtizedek oda-vissza átugrásával, szokatlan, a nézőnek helyenként kifejezetten diszkomfortos képkivágásokkal, furcsa pályán mozgó kamerával, sajátságos ritmikával, pattanásig erősödő feszültséggel, fájdalmasan mardosó érzésekkel, és végül, de nem utolsósorban, remek főszereplőkkel. Ez a film minden, ami egy amerikai romantikus tinikomédia nem. És annak ellenére, hogy imádom a romkomokat, pont ezért jó. És valószínűleg pont ezért dominált a nézőtéren a negyvenes-ötvenes korosztály, nem a tizen-huszonévesek.

A Sun fivérek első évad

akció krimi

Wolkens ajánlója
Charles (Justin Chien) és Bruce (Sam Song Li) testvérek, akik kisgyerek koruk óta nem látták egymást. Charles az apjával, aki az egyik nagy bűnszövetkezet feje, Tajvanon él, míg Bruce az anyjával (Michelle Yeoh), aki ápolónőnek álcázza magát tizenöt éve, hogy fiával rejtve maradjanak a rivális bandáktól, Los Angelesben. Aztán az események úgy hozzák, hogy a két fivérnek újra találkoznia kell. Az egyik egy képzett gyilkos a bűn világából, mellékesen hobbicukrász, a másik egy jólelkű és talpig becsületes orvostanhallgató, akinek a titkos szenvedélye az improvizációs színház. A kétoldalú kultúrsokk garantált.
Ha az eddig leírtak nem vettek meg kilóra, akkor is tegyél egy próbát a sorozattal, mert a Sun fivérek minden szempontból remek darab. Jók a karakterek, és jók az őket alakító színészek, jó a forgatókönyv, jó a dinamika, jó a helyzetkomikum, jó a filmzene, és brutálisan jók a verekedős jelenetek. Oké, vannak epizódok, amik kissé időkitöltésnek érződnek, de azt a néhány percet simán elnézzük, mert lejönni nehéz róla. Nyolc rész, nyolc óra, két este. :-)

A méhész

akció

Wolkens ajánlója
A szupertitkosnál is szupertitkosabb szupertitkos szuperügynökök legújabb csapata "méhész" kódnéven fut. Itt csak olyan kemény csávók dolgozhatnak, mint Adam Clay (Jason Statham), aki tizenkét másodperc alatt hatástalanít nyolc állig felfegyverzett kommandóst, úgy, hogy a az acélos arcélen meg a derékszíj csatján kívül semmi más fémes nincs rajta/nála érkezéskor.
Na ebből nagyjából kitalálható, mekkora komolyságú filmmel van dolgunk a Méhész esetében. És igen, ha azt hitted, az előzetesben felrobbantott épület a film csúcspontja körül kerül elő, nos, nem, az csak a kezdet. Innentől Clay tökön-babon keresztül gázolva halad a célja felé, körülötte égnek az épületek, robbannak az autók, hullanak a rosszfiúk, mint a legyek (azért is stimmel a hasonlat, mert ugye lehet két legyet egy csapásra...). A halálnemek listája meglehetősen változatos, a film igazi bűnös élvezet, és bár ebben a kategóriában jelentősen elmarad mondjuk a Machete szintjétől, szerencsére Statham közelmúltbeli filmjeit, mint a MEG2 vagy a Feláldozh4tók, magasan übereli. Popcorn, kóla, oszt hadd szóljon. :-)

Raf ajánlója
Jason Statham. Az angolok Steven Seagal-ja. Na jó, túloztam, Toronyugró bajnokunknak egynél több arckifejezése van - sose számoltam meg, de legalább öt ("bezzeg régen minden jobb volt"-rovat: A ravasz, agy-ban és Blöffben még tudott (akart?!) színészkedni; gondolom rájött, hogy dühiarccal is végig lehet nyomni egy filmet, a della így is dől...).
A MÉHész sem különbözik ilyen szempontból az utóbbi ~10 év Statham-filmjeitől, sőt, még az archetípus (elvonult exvalami, durva kiképzéssel a háta mögött, aki a közkatonát félkézzel, a bossfightokat pedig kettővel és 7-7 nyögéssel intézi el) is stimmel (pedig amúgy tud ám más is lenni, elég megnézni A Kém-et, ahol lényegében önmaga paródiája, s milyen jól csinálta!).
Na a nem-nőgyógyász-mégis-méhész barátunk bosszúhadjáratra indul, mert az "egyetlen, aki kedves volt hozzám" meghalt a gonik által közvetve, s ez bizony nem tűr se halasztást, se akadályt, se más méhészt, se semmit. Természetesen repkednek a pofonok, emberek, golyók, az egysorosok, leég, ami leéghet, s a végén nagy-nagy showdown is kerekedik.
Hogy jó-e a film? Define jó. Mint film-film objektíven nézve nem. Mint akciófilm, amin ki tud az ember kicsit kapcsolni és visítva röhöghet a beszólásokon, odabiccentéseken? Na úgy már sokkal inkább! Maga műfajában (mint akció-, mint Statham-film) ez bizony a jobbak közé tartozik (akkor meg főleg, ha a Meg2 az alap. De ne legyen. Felejtsük el. MOST!), abszolúte szórakoztató, a bunyók nincsenek szarrá vágva (bár így sem a mozdulatlan kamera veszi nagytotálban, egy snittben), hihetetlen jelenetek se nagyon vannak, a magyar szinkron poénjai is jók - cserébe a szinkron, hát, nem kimondottan jó: sokszor nem volt atmoszféra és úgy hangzottak a szinkronszínészek, mintha egy kartondobozban vették volna fel őket; illetve Jeremy Irons hangjaként Reviczky... Hát, a jó nem ilyen. Sajnos feliratos/eredeti nem volt.
Ha szereted az akciómozikat és/vagy Stathamet (de nagy csalódás volt a megkettő), akkor itt egy teljesen jó darab.

Kapcsolódó ajánlók

The Expend4bles - A Feláldozh4tók

Machete

MEG 2: az árok

Nincs, aki megmentsen

sci-fi horror

Wolkens ajánlója
Hát, a filmet se.

Nem versz át

krimi

Wolkens ajánlója
Erősen indítja a Netflix az évet: a saját gyártású "Nem versz át" azonnal berántja a nézőt, és a nyolcadik rész végéig el sem engedi.
Maya Stern százados (a szépséges Michelle Keegan), exkatona életében egymást érik a tragédiák. A háborús traumáktól nem tud szabadulni, aztán előbb nővére, majd férje is egy-egy félresikerült rablás áldozata lesz.
De vajon tényleg rablásokról van szó, és nem előre kitervelt gyilkosságokról? Összefügg-e a két haláleset? Miután a rendőrség nem igazán képes eredményt felmutatni, Maya a saját szakállára kezd nyomozni... és egyre rémisztőbb részletekre bukkan mind a rég-, mind a közelmúltból.
A sorozat nem teljesen mentes a logikai hézagoktól, de ezeket ügyesen álcázza, és igazából nem nagyon zavaróak a történet szempontjából, csak utólag gondolkodunk el rajta. A feszültségépítés remek, a karakterek és az őket játszó színészek jók, a történet elég sok szálon fut ahhoz, hogy egy pillanatig sem legyen unalmas. Azt azért tegyük hozzá, nem mindegyik szál lényeges az események szempontjából, de mire erre rájövünk, már végigszaladtunk az egészen. A részekre bontás szinte csak technikai szükségszerűség, az epizódok közötti váltásnál sok esetben ugyanaz a jelenet folytatódik. Ha egy téli estén napnyugta után leülsz megnézni, mire aludni kell menni, végig is érsz rajta. Mondjuk aludni nem nagyon fogsz az az adrenalintól. :-)

Wonka

fantasy

Raf ajánlója
Két Karcsi és a csokigyár után az idei kariszezonra kaptunk egy előzményfilmet (született prequel - köszi Lucas), amiben Vonka Vilmos korai éveit, sőt mi több, a vállalkozása elrajtolását ismerhetjük meg.
Oké, a családi történet is teljesen más, mint Burton filmjében - szerintem nyugodtan kijelenthetjük, hogy ez IS a Multiverzum része. Itt viszont nem az umpalumpupákok dalolásznak, hanem Vili és társai. Igen, jól értetted, ez IS musical (mjúzikel?). Dalolnak, kalandoznak, dalolnak, cselszőnek, dalolnak, árulnak, dalolnak, nyernek. Dióhéjban.
Nem fogok hazudni, nem igazán jó film. Se Burton, se Dahl baljósabb stílusjegyei nincsenek benne, minden sziporkázik, színes. Majdnem minden, pontosabban.
Viszont annak ellenére, hogy nem jó Film, nagyon aranyos, kedves, vidám, vicces mozi minden korosztálynak, pont annyira szirupos, hogy PONT NEM gejl. Csalamádé Timoti pedig szokás szerint nagyon jó, ahogy Coleman és a többiek is.
Vicces, szórakoztató és fülbemászódallamos ÉS nincsen benne Kevin. Mi mást lehetne kívánni egy karácsonyi mozitól? Mármint leszámítva Hans Grubert.

Tűnj el!

horror

Raf ajánlója
Key and Peele. Két humorista, akik a Foxnál állást kaptak, hogy műsort készítsenek (igazából csak egy token guy-t akartak felvenni, de kettő lett, maradhatott). Érdemes belenézni a szkeccseikbe, nem csak viccesek, de még jók is.
Na, ennek a párosnak az alacsonyabbik tagja gondolt egyet, alapított egy stúdiót (Monkeypaw), majd nemrég saját maga is rendezésbe fogott - és nem is akárhogyan. Ugyanis az első filmje, a "Tűnj el!" (írta, rendezte, producerálta) meg is nyerte a "legjobb eredeti forgatókönyv" oszkár bácsiját. Ami már alapból kemény, hogy a saját forgatókönyvére díjat kap, amit amúgy ő is rendezett, elsőfilmesként.
Chris a fehér (lásd még: WASP) csajával öt hónap járás után elmegy a csajszi szüleihez egy hétvégére. Srác, mivel ébenfekete, kicsit kényelmetlenül érzi magát, de a béke sok mindent megér egy férfiúi léleknek - a probléma az, hogy a fura, sőt gyanús dolgok egyre csak szaporodnak, s mikor végre főhősünk a lelépés mellett dönt, eszkalálódik a szitu. Nagyon.
Hiába van Peele-nek három rendezése még "csak" (remélem, hozza a színvonalat a későbbiekben is), egyelőre úgy tűnik, ő egy olyan sokoldalú rendező, hogy az már gömb a "horror" műfaján belül. Amiben nagyon erős még, az a szimbolika, a rejtett utalások, szavak, amelyeknek csak később lesz értelme, de akkor aztán nagyon! És eddig mindegyik filmjében közös, hogy fekete a főszereplő, de nem érződik egyszer sem "kötelező fekának" a karakter, sőt, a szimbolika mellett ugyanúgy meghúzódik a társadalomkritika is - szerencsére nem szájbarágósan, nem olyan "woke"-módra, hanem érthetően, okosan és művésziesen.
Nem igazi horror, bár van kis vér, de mindenkinek megtekintésre ajánlom, lehetőleg többször, hogy észrevehesse az utalásokat, jeleket.

The Bear második évad

dráma

Raf ajánlója
Továbbra sem vagyok hajlandó leírni a magyar címét a sorozatnak, maradjon csak Bear, esetleg The Bear.
A lényeg, hogy a nagysikerű (kritikailag és népszerűségileg IS) szakácsos-főzős-idegbajos sorozat új, második évada megérkezett, s akárhonnan nézem, sikerült tartani a színvonalat (vagy ahogy az amerikaiak mondanák: "kept the colorline"). Bár most már a sztékek sokkal magasabbak, mint az első évadban: ott a túlélés volt a tét, most már az étterem felújítása és megnyitása. Ami ismerve a legénységet minden, csak nem egyszerű dolog: Kármen ugyanúgy bajos, de Szidni, Ausztráliával sikeresen egymásra kapcsolódtak az étteremmel kapcsolatban; Ricsikuzin kretén, mint mindig és eddig, Cukor pedig beugrik PM-nek. Az idő pedig ketyeg.
A második évad ugyanolyan erős, mint az első, csak éppen más szempontból - ugyanúgy látjuk a csapatot, de már nem mint egy maroknyi egyéniség, hanem egyre többször működnek egy jól olajozott gépezetként. De csak ha minden megvan. Na, ez az egyik, ami nem mindig van meg.
A színészi játék még jobb lett (ne kérdezd, nem tudom hogy sikerült, mert már az elsőben is nagyon jó alakítások voltak!) - a hatodik, dupla rész pedig... Hát, az egyrészt egy kaotikus káosz, másrészt olyan vendégszereplői vannak, mint Kármen anyja, Ricsi (terhes) neje - és elég sok minden kiderül, Kármi miért is olyan, amilyen, miért nem tudja elfogyasztani a cannolo-t (megértem, de a cannolo szent és sérthetetlen és végtelen mennyiségben evendő). És ami a legjobb - lényegében mindenki megkapja a saját részét/fél részét.
Lehetne még a végtelenségig fényezni az évadot és a sorozatot is, de (jobb kezével megdörzsöli a mellkasát a szíve felett) inkább azt tanácsolom, nézd meg minél előbb az új évadot! Ha meg nem láttad az elsőt (MIÉRT NEM?!) akkor legalább 18 részt tudsz ledarálni.

Kapcsolódó ajánlók

The Bear első évad

A lápkirály lánya

krimi

Wolkens ajánlója
A tízéves Helena és szülei nomádként élnek az erdőben, az apja a nyomolvasástól a vadászatig mindenre megtanítja a lányát. A látszólag idilli életnek azonban egyszer csak vége szakad, és kiderül, hogy az apa mégsem az annyira tökéletes példakép, mint azt a lánya képzeli, annyira nem, hogy börtönben landol.
Húsz évet ugrunk az időben, Helena már anyuka, amikor az apja, akit a bulvársajtó anno lápkirálynak keresztelt el, megszökik a büntetésvégrehajtásból. A lány innentől retteg, hogy a gazfickó megtalálja őt és családját...
A film igazán jól indul, a való életben tizenhárom éves Brooklynn Prince játéka nagyon bájos, élmény nézni. Aztán jön a felnőtt nőt alakító Daisy Ridley, és Kristanna Lokent (Teminator 3, Bloodrayne) megidéző mélyrepülésben nyomja végig a történet hátralevő részét, a mimikájával úgy rántva le a filmnézés élményét a láp mélyére, hogy a buborékok alig jönnek fel. Adjunk hozzá katasztrofális operatőri és rendezői megoldásokat (van olyan párbeszéd, aminél meg vagyok győződve, hogy különböző időpontokban vették fel a két fél szövegeit, annyira nem rezonálnak egymásra), történések helyett feszültségfokozási céllal az unalomig túlnyújtott jeleneteket, és egymást érő logikai hibákat.
IMDB-n 5.9 ponton áll, ebből mondjuk 5.5 lehet az a film első harmada, amiben nem szerepel Ridley, és 0.4 a maradék, amiben igen. Ha kihagytad a filmet 2023-ban, és már éppen pótolnád, akkor ne!

Kapcsolódó ajánlók

BloodRayne

A cikk utoljára frissítve: 2024.04.

Vissza a lap tetejére | Vissza a nyitóoldalra